Jobb vagy rosszabb lesz a világ, ha a társasági életet az jelenti, hogy összegyűlünk a hotel aulájában, közösségi tereiben és egymás mellett ülve elmerülünk saját kis világunkban és tőlünk távol ülőkkel csetelünk?
Ugyanakkor valami furcsa nyakatekert módon ez össszehozza a vadidegen embereket, hiszen ugyanazt a tevékenységet űzzük egymástól 20 centiméterre. Olyanokkal, akikhez egyébként 2 méterre se mennénk közel, hisz nem illik.
Némileg mulatságos látvány fogadott ugyanis tegnap, amikor lejöttem a szállodai szobámból az aulába (magam is laptopot és töltőt szorongatva a kezemben). A görög női vízilabda csapat 3/4 egymás mellett, félreeső sarkokban, a szőnyegen (földön) ülve, fotelen keresztben fekve mind a saját laptopjukba merülve pötyögtem, cseteltek, skype-oltak...stb. Erős szociális érzékkel az üresen álló fotelbe ültem, bedugtam a laptop töltőjét is, kényelembe helyeztem magam és tőlük 25 centiméterre magam is belemerültem a laptopom kínálta lehetőségekbe (és munkába). :)
Már a Makedón férfi válogatott tagjai is társultak csoportjainkhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése