Nem szeretem a kiszámíthatatlan, de főleg váratlan dolgokat. Ennek ellenére érdekes módon a főzést szeretem, pedig az egyik legkiszámíthatatlanabb esemény. :)

A főzést is művészetnek tartom és ugyanúgy, mint a tűzzománcozást, az ezüstékszer készítést, a festészetet és tussal rajzolást, ezt is szeretem és felszabadít a tudat, hogy nem befolyásolhatok mindent, nem számíthatok ki előre mindent. Az esetek többségében (mázlimra) jobban sülnek el (szó szerint és átvitt értelemben is) a váratlan dolgok, mint ahogy azt várom.

A tűzzománcban mindent érdemes előre végiggondolni, nagyon fontos a sorrend, a módszer, de végül mégis a sütő és a szerencse dönti el, milyen lesz a kép. Lepattanhat a zománc és a rekesz sütés közben, túléghet a zománc vagy épp nem ég eleget, a színek is eltérő érzékenységűek a hőre. Szóval nagyon sok a "lehet", a "ha" és a véletlen, de ettől olyan izgalmas és érdekes. (jézusom, ezt én mondtam???)
Az ezüst gyurmából, pasztából készített ékszereknél is sok a rizikó és itt természetesen a költség is jóval nagyobb, mint bármely más esetben.

Festeni ritkán festek, rajzolni viszont bárhol és bármikor képes vagyok. Lenyugtat és energiával tölt fel, ami felbecsülhetetlen. Szinte soha nem radírozom, de igazán a tusrajzok azok, amiknél a véletlen nagymértékben szerepet játszik és az első néhány tusrajzomnál derült ki, milyen sokat adnak hozzá a rajzhoz az "elrontott" vonalak. Mint a bornál a zamat. :) Úgyhogy ott is eleresztheti magát az ember, hiszen ezt nem tudja igazán befolyásolni, rajzol és a végeredményt látva dönthető csak el igazán, milyen az eredmény.

A következő is egy véletlen és előre ki nem számított cselekmény eredménye. :) Tegnap vettem cukkinit, fogalmam sem volt, mi lesz belőle és délelőtt úgy döntöttem, töltött cukkinit szeretnék ebédre, úgyhogy megnéztem, mi van itthon a cukkinin kívül... :)

Töltött cukkini:

2 cukkini

2 dl tejföl

1 tojás

2 kisebb répa

1 lilahagyma

kb egy marék zöldborsó

fehérbor/brandy/rosé

darabolt, csíkozott vagy reszelt sajt

Feltörtem a tojást, felvertem és hozzá kevertem a tejfölt.

A répát felkockáztam, a hagymát felapróztam. Végülis mindegy a sorrend, de a forrósodó olajban enyhén üvegesre pároltam a hagymát, kis tárkonyt szórtam bele, majd hozzáadtam a kockázott répát, a fagyott zöldborsót és átforgattam, hogy elkeveredjen minden mindennel. Hagytam kicsit sülni és párolódni majd hozzáöntöttem, ami bontva és kéznél volt tehát fehérbor helyett most kis rosé-t és brandyt és hagytam hadd párolódjon együtt.

Közben kikapartam a megmosott, megszárított, félbevágott cukkiből a belsejét, néhán nagyobb darabot hozzáadtam a párolódó zöldségekhez. Kis sót, borsot adtam a tojásos tejfölhöz, tárkonyt és chiliport, majd a picire darabolt sajttal (reszelt sajt) jól elkevertem.
Amikor eléggé elforrt az alkohol és jónak tűnik a zöldség, kicsit érdemes hűlni hagyni, majd hozzáadni a tojásos tejfölhöz, összekeverni és beletölteni a cukkinikbe. Eredetileg a zöldségekre kell rákanalazni külön a tojásos tejfölt, egyszer kipróáblom úgyis.
Raktam csíkozott sajtot (reszelt sajt) az egészre, majd a 180-200 fokra előmelegített sütőbe raktam. Kb. 20-25 perc alatt lett jó.