Ajándék

Alapvetően magától értetődő dolog. Legalábbis pár évvel ezelőttig, így hittem.
Valami, amit szívből és önzetlenül ad az ember. Persze, ha kötelező, akkor azért némiképp halványul is az élvezet része. Személy szerint szinte mindig élveztem az ajándék kitalálásának folyamatát és leginkább az adta az alapját, hogy elképzeltem, milyen örömöt fogok vele okozni.... természetesen akkor jó egy ajándék, ha a megajándékozott örül neki! Abban semmi jó, ha nem.

Ebben persze van egy kis képzavar is, hiszen az őszinteség fontos, tehát akkor, ha valaki nem örül az ajándékának, akkor azért ne próbálja meg nekem eljátszani, hogy örül... inkább mondja meg. Nem mintha én nem színészkedtem volna még soha 1-1 duplán kapott ajándék láttán. :)

Az egyik barátom szerint akkor jó egy barátság, ha mindkét fél azt kapja tőle, amit szeretne illetve csak olyat szabad adni, ami értékét tekintve nem túlzó, a megajándékozott tudja viszonozni és lehetőleg ugyanolyan értékűt kell adni. Abban mondjuk egyetért velem, hogy ez az érték nem feltétlen pénzbeli... tehát, ha valakinek az értékes igazán, hogy meghallgatják, az ugyanolyan értékes lehet, mint a másiknak egy méregdrága kézzelfogható ajándék. Kinek mi....

Én ilyenekre nem figyelek. Lehet, hogy van, akit evvel kínos helyzetbe hozok (elnézést érte utólag és előre is :)), de nem szokásom mérlegelni, hogy én mit kaptam és akkor azért cserébe mit "adhatok". Az én felelősségem, hogy mit szánok rá (és megint nem a pénzről beszélek elsősorban)... Nem mintha ebben nem lenne meg az önzésem, hiszen a másik, ajándék feletti öröme időnként minden pénzt, fáradtságot és energiát megér.
Avval persze nem tudok mit kezdeni, hogy van, aki úgy érzi, ha ajándékot kapott, akkor vissza kell adnia... Szerintem ez nem (szabadna) erről szól. Amúgy is, ha valaki nem örömmel ad valamit, hanem vélt vagy valós kényszerből, akkor az ajándék lényege vész el.

Van olyan kedves barátom is, akiknél nem szokás ajándékozni. Mármint születésnapokra, névnapokra és egyéb "kötelező" alkalmakra. Ha valamit találnak a másiknak, akkor megveszik és odaadják.

Sokszor mondom a szüleimnek én is, hogy nem kérek semmit adott alkalmakra, hiszen (szerencsémre) annyi mindent kapok, hogy szinte minden napom szülinap és karácsony. :) Virág, mosoly, ölelés, szeretet.. :))) Gazdagon. :)