2010. április 3., szombat

Ismétlés a tudás anyja?

Vajon, ha sokan mondják, hogy "lökött vagy", "idióta", "gyagyás vagy", "hülye vagy" és a mindig érvényes "te egy igazi mindless vagy" (persze mindet a szívmelengető mosoly társaságában), akkor jobb, ha elkezdek gyanakodni? Valóban lökött, gyagyás, hülye mindless vagyok? Ennyi ember nem tévedhet? Ahogy 1 millió légy sem? :)

Mindenesetre sok esetben könnyíti meg az életet, ha nem vesszük komolyan. Jóó, én elég sok mindent túl komolyan is veszek, valószínűleg ezért olyan látványos a kontraszt, de amikor meggárgyulok, az (IS) mindig őszinte és teljes mértékben a valóságot tükrözi. :) Biztosíthatok mindenkit, hogy jobb szeretek vidám hülye lenni, mint rosszkedvű konok, de még nem jöttem rá, hogyan tudom ezt tudatosan irányítani... és meg kell valljam, hogy vannak esetek, amikor az utóbbinak van létjogosultsága. Például, ha egy pöttöm tündérnek ígérek valamit, akkor ahhoz tartom magam a végsőkig és ez szerintem nem baj.

Anyu mondogatta mindig, hogy nincs valójában jó és rossz tulajdonság. A pozitív-negatív jelzőt, mindig az adott szituáció határozza meg. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése