Rágalom

Kezdjük avval, hogy régóta lelkiismeret furdallásom van, amiért a jelenlegi (édes, drága, cukorfalat) kutyámnak nem tudom azt megadni, amit az eddigieknek. Nem tudok elmenni vele naponta kerékpározni vagy csak követ kacsáztatni a Dunára és a napok nagy részében egyedül van. Tudom, hogy az már paradicsomi állapot és egy dolgozó ember nem tudja ezt megvalósítani... tapasztalom. Míg diák voltam, ment. Ettől még sajnálom, hogy csak ennek töredékét tud kapni...

Ezt némiképp avval kompenzálom, hogy időnként hagyom hadd sétáljon a mezőn egyedül és rohangáljon a gáton/mezőn koborló kutyákkal. Senkit nem bánt, még az unokahúgaim is bátran téphetik bármilyét, bárányként tűri. Az agressziót meg nem ismeri. Elvittem kutyasuliba és az örző-védő résznél nem értette, miért ugat mindenki, mit pattognak előtte ronggyal és, ha megfogta, miért akarják elvenni? Ha elengedi, akkor meg mi van? Miért cukkolják? Miért kéne neki bárkit megugatni (ha el akar valamit kérni, akkor bezzeg ugat) és megharapni?
Szóval nem egy agresszív kutya. Még megvédeni sem védi meg magát, mert nem érti, miért támadják meg. Legalább elfutni eltud. :-)

Szóval. 2 napja (péntek) este, ahogy megjöttem, körbeujjongott ahogy szokott, aztán elrohant a mezőre elintézni a dolgát. Éjjel hazajött, mert nyitva volt reggel a kapu, de hiába fütyültem nem jött.Vártam, ameddig tudtam, aztán el kellett indulnom... raktam ki neki kaját, hogy ha éhes legyen mit és friss vizet. Járt itthon nap közben, de nem maradt itthon és ismét hiába fütyültem. Hát vasárnap délelőtt kiderült, miért nem jelent meg a reggeli sétára. Felhívtak az állatorvosunktól, hogy valaki megtalálta és bevitte és, ha sietek, megvárnak. Rohantam (némi jutalompénzzel... bár, ha nem fogják meg este, már itthon lenne). Úgy kezdték, hogy tuti verem a kutyám, mert sebes a füle. Elmagyaráztam a nyilvánvalóan nem fajtaszakértő vádlóimnak, hogy a trimmeléssel sérülékeny lesz a füle és ahogy rázza, meg lohol, a koponyájához ütődik és emiatt heges. Vádoltak mindennel és megfenyegettek, hogy ha mégegyszer meglátják a kutyám, akkor kiszedetik a chipét és megtartják vagy elaltatják vagy elviszik a sintértelepre, hogy ott öljék meg. És nem akarták nekem visszaadni. A nyakörvét lelopták, a kullancsnyakörvét is és fojtó pórázon tartották.... szegény kiskutyám még a pórázhoz sincs hozzászokva, anélkül szokott láb mellett igazodva jönni. Hívták a főfőorvost, de sajnos nem érték el.... neki talán elhitték volna, hogy egy jóllakott, egészséges, nyakörves és bolhanyakörves, letrimmelt, vidám kutya talán nincs rossz helyen tartva. ÉS valószínűleg, ha annyira rossz kutyagazdi lennék, akkor nem adtunk volna ki több százezer forintot egy 10 hónapos kölyökkutya csontrákjának ezerféle műtétjére... nem harcoltam volna 6,5 hónapig a rák ellen, 2-3 órákat aludva a kutyával a földön.
Nem fényezni akarom magam. Csak sajnálom, hogy nem érték el a fődokit.

Ráadásul azt sugallták, hogy  megkapta a kutyusom a nőt, ami azt jelenti, hogy bántották. Soha senkit még csak meg sem kap... :(

Mindenesetre anyu azt mondta, ha nem hagyják abba, akkor rágalmazásért feljelenthetem őket. Ugyanakkor ez a legkisebb bajom... az zavar, hogy szegény kutyára ezentúl rossz idők köszöntenek. Nem sétálhat egyedül, nem bóklászhat el tőlem többet, mert azt kockáztatjuk, hogy megölik.

És nagyon nagyon NAGYON felbosszantottak, felhúztak, felidegesítettek és ráraktak egy lapáttal a lelkiismeret furdalásomra... aminek jó részét azóta a kutyatenyésztőm és a szüleim lehűtötték. Az orvostól is felhívott a leányzó, aki intézte az ügyeket és elnézést kért, hiszen bár nem ismer igazán (új még), hallott már rólam... rólunk, így velem ért egyet. Nem mintha ez sokat segítene... talán egy keveset.

Most pedig muszáj befejeznem, mert az állat tegnap este evett utoljára, a kajája maradékát és el kell mennem a 20 kilós zsákért a tenyésztőtől, amit hét elején kértem tőle, hogy folyamatos legyen az utánpótlás... ahhoz van szokva az eb, hogy mindig van a táljában kaja, hogy ha épp 3 szemre éhes, akkor is legyen miből szemezgetni.. szegény, most üres a tálja. Nekem ez természetes... nyilván valóban rossz gazdi vagyok.